Közelálló elméletek

 Mielőtt elolvastam a cikket, azt gondoltam, hogy az öt szemszög közül – technikai, gazdasági, foglalkoztatási, térszemléletű és kulturális – meghatározások közül biztosan a gazdasági megközelítés áll majd közelebb hozzám, de ha nem, akkor majd a technikai. Ehhez képest, mindegyikben találtam olyan gondolatot, amivel egyetértettem, és végül a foglalkoztatási szemlélet került hozzám a legközelebb.

 Amikor elkezdtem olvasni a cikket, egyértelmű volt számomra, hogy a technikai megközelítés a leghelyesebb, hiszen információról van szó, aminek a birtokába kell jutni, azt tárolni, továbbítani, feldolgozni kell, amihez nélkülözhetetlen, hogy rendelkezésre álljanak információ technológiai eszközök. A gazdasági szempont szintén hangsúlyos, hiszen a gazdaság mozgatja a társadalmakat, jelen van minden ember életében, lényeges tehát, hogy a gazdaságon belül milyen szerep jut az információnak.

 Aztán végül a foglalkoztatási szemléletben találtam meg azt a pontot, amelyikkel teljesen egyet tudtam érteni. Webster Stoniert (1983) idézi, amikor arról ír, hogy a legfontosabb szempont maga az ember, hiszen akkor beszélhetünk információs társadalomról, ha a társadalom nagyobb része dolgozik információval. Tehát akkor mondhatjuk, hogy az ipari társadalmat felváltotta az információs társadalom, hogyha több ember keresi a kenyerét információs tudás birtoklásán keresztül, mint ipai munkával.

 Egyéb szempontok

 Bár említés szintjén többször felmerült a cikkben, úgy gondolom, hogy érdemes megvizsgálni az oktatás szempontját is.

Alapvetően az oktatást legtöbben egyértelműen az információs munkakörökhöz sorolnák, nyilvánvalóan, hiszen információval dolgoznak mind a tanárok, mind a diákok. Érdemes szerintem azonban elgondolkodni róla, hogy hogyan lehetséges, hogy az oktatás megközelítése az iskolákban miért nem változott hosszú évek óta, és hogyan lehet ugyanolyan módszerekkel oktatni, mint száz évvel ezelőtt. Értem ezalatt az oktatás módszertanát, nem pedig a tananyagot. A tanárok ugyanúgy tábla előtt állva darálják az anyagot a diákoknak mellőzve az elérhető technikai megoldásokat, amelyekkel a diákok egyébként nap, mint nap kapcsolatba kerülnek otthon vagy akár az utcán, így amikor iskolába mennek, gyakorlatilag egy elavult világba lépnek be.

Azt gondolom, hogy az oktatás szempontjából nézve akkor beszélhetünk majd információs társadalomról, vagy akár információs oktatásról, ha az iskolák és az oktatási rendszer alkalmazkodik az elérhető eszközökhöz és technika éppen aktuális állásához.

 Az információs társadalmat megközelíthetjük az emberek gondolkodásmódján keresztül is. Elvontan ugyan és nehezen körülhatárolhatóan, de érdemes megvizsgálni, hogy hogyan viszonyulnak egyes személyek a különböző információs kihívások iránt.

Gondolok itt arra, hogy információ-szükséglet esetén hová fordulnak az emberek. Élnek-e az információs technika eszközeivel? Keresgélnek-e az interneten? Vagy inkább megkérdeznek egy járókelőt, esetleg más módon próbálják-e megoldani a problémát?

Konklúzió

 Úgy gondolom, hogy az információs társadalom megközelítésének és mérésnek nagyon szempontja létezik, így mindig a vizsgálandó témához legközelebb álló szempontot kell figyelembe vennünk.