Az első kérdés arról szól, hogy alapvetően milyen a technológia és a társadalom viszonya, melyik határozza meg melyiket és miért?

Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon összetett kérdés, ahol nem mondhatjuk azt, hogy csak a technológia hat a társadalomra, sem azt, hogy csak a társadalom hatására formálódik a technológia. Egyértelműen mindkettő hat a másikra, hiszen mi értelme lenne a technológia alakulásának, ha az nem a társadalom szükségleteit elégíti ki? Emellett viszont meg kell vizsgálni a másik irányt is; a technológiai újítások ugyan megoldanak társadalmi problémákat, viszont egyúttal hatással vannak a társadalom más vonatkozásaira is. Ilyen például az okostelefonok által nyújtott állandó internetelérés; lehet, hogy bárhol megnézhetjük a menetrendet, viszont cserébe a diákok az iskolapadban is elérik a Facebookot, ami pedig elvonja a figyelmüket az órai anyagról.

A második kérdés az elméletek hasznosságáról szól. Nem tudnék konkrétan egy elméletet megnevezni, amelyiket a leghasznosabbnak tartok, hiszen mindegyikben van valami, amivel egyetértek és kicsit más, mint a többi. Nemeslaki András (2011) a cikkében beszél a tudomány és a technika összefonódásáról. Itt a kettő egymásba fonódását emelném ki, amit Nemeslaki az írógép és a modern számítógépek billentyűzetének hasonlatosságáról, illetve a hidak tervezésének társadalmi hatásáról szóló példával támasztott alá. A szereplőháló-elméletben (ANT) a technikai eszközöket és az embereket egy hálózat különböző elemeiként jeleníti meg, és nem von különbséget aközött, hogy mi az élő-humán és mi a természeti-technológiai egyed, mindkettőt szereplőkként (actorokként) kezeli.

A technológia közösségi konstruálása (SCOT) elmélet leírásakor Bijker (1995) kerékpáros példáját mutatja be, ahol szintén a technológia és a társadalom kapcsolatát világítja meg. Bijker (1995) Nemeslaki szerint azzal magyarázza a kerékpárok mai felépítését, hogy alapvetően a sportos férfiak véleménye érvényesült a kerékpárgyártásban, akiknek a sport és az akrobatikus teljesítmény volt a legfontosabb, nem pedig a nők véleménye, akik kényelmes, megbízható közlekedési eszköznek használták. (Nemeslaki, 2011)

Úgy gondolom, hogy bár minden elmélet más és kisebb-nagyobb eltérések vannak közöttük, mindegyikben lehet találni olyan érvet és gondolkodásmódot, amellyel egyet lehet érteni vagy éppen bele lehet kötni és vitát indikálhat.

Közelálló elméletek

 Mielőtt elolvastam a cikket, azt gondoltam, hogy az öt szemszög közül – technikai, gazdasági, foglalkoztatási, térszemléletű és kulturális – meghatározások közül biztosan a gazdasági megközelítés áll majd közelebb hozzám, de ha nem, akkor majd a technikai. Ehhez képest, mindegyikben találtam olyan gondolatot, amivel egyetértettem, és végül a foglalkoztatási szemlélet került hozzám a legközelebb.

 Amikor elkezdtem olvasni a cikket, egyértelmű volt számomra, hogy a technikai megközelítés a leghelyesebb, hiszen információról van szó, aminek a birtokába kell jutni, azt tárolni, továbbítani, feldolgozni kell, amihez nélkülözhetetlen, hogy rendelkezésre álljanak információ technológiai eszközök. A gazdasági szempont szintén hangsúlyos, hiszen a gazdaság mozgatja a társadalmakat, jelen van minden ember életében, lényeges tehát, hogy a gazdaságon belül milyen szerep jut az információnak.

 Aztán végül a foglalkoztatási szemléletben találtam meg azt a pontot, amelyikkel teljesen egyet tudtam érteni. Webster Stoniert (1983) idézi, amikor arról ír, hogy a legfontosabb szempont maga az ember, hiszen akkor beszélhetünk információs társadalomról, ha a társadalom nagyobb része dolgozik információval. Tehát akkor mondhatjuk, hogy az ipari társadalmat felváltotta az információs társadalom, hogyha több ember keresi a kenyerét információs tudás birtoklásán keresztül, mint ipai munkával.

 Egyéb szempontok

 Bár említés szintjén többször felmerült a cikkben, úgy gondolom, hogy érdemes megvizsgálni az oktatás szempontját is.

Alapvetően az oktatást legtöbben egyértelműen az információs munkakörökhöz sorolnák, nyilvánvalóan, hiszen információval dolgoznak mind a tanárok, mind a diákok. Érdemes szerintem azonban elgondolkodni róla, hogy hogyan lehetséges, hogy az oktatás megközelítése az iskolákban miért nem változott hosszú évek óta, és hogyan lehet ugyanolyan módszerekkel oktatni, mint száz évvel ezelőtt. Értem ezalatt az oktatás módszertanát, nem pedig a tananyagot. A tanárok ugyanúgy tábla előtt állva darálják az anyagot a diákoknak mellőzve az elérhető technikai megoldásokat, amelyekkel a diákok egyébként nap, mint nap kapcsolatba kerülnek otthon vagy akár az utcán, így amikor iskolába mennek, gyakorlatilag egy elavult világba lépnek be.

Azt gondolom, hogy az oktatás szempontjából nézve akkor beszélhetünk majd információs társadalomról, vagy akár információs oktatásról, ha az iskolák és az oktatási rendszer alkalmazkodik az elérhető eszközökhöz és technika éppen aktuális állásához.

 Az információs társadalmat megközelíthetjük az emberek gondolkodásmódján keresztül is. Elvontan ugyan és nehezen körülhatárolhatóan, de érdemes megvizsgálni, hogy hogyan viszonyulnak egyes személyek a különböző információs kihívások iránt.

Gondolok itt arra, hogy információ-szükséglet esetén hová fordulnak az emberek. Élnek-e az információs technika eszközeivel? Keresgélnek-e az interneten? Vagy inkább megkérdeznek egy járókelőt, esetleg más módon próbálják-e megoldani a problémát?

Konklúzió

 Úgy gondolom, hogy az információs társadalom megközelítésének és mérésnek nagyon szempontja létezik, így mindig a vizsgálandó témához legközelebb álló szempontot kell figyelembe vennünk.

Haász Viktória vagyok, a Corvinus Egyetem harmadéves gazdaságinformatikus hallgatója. A fényképemet nem szeretném kitenni, ezért rengeteg olvasómnak be kell érnie egy mini Timonnal.

A kérdésre, hogy mit várok a kurzustól; még nem tudom biztosan. Érdekes a címe, mert bár körbevesznek az informatika eszközei és az ezek által nyújtott lehetőségek, mégis rengeteg újdonság van, amikről még nem hallottam, vagy annyira természetesnek veszem, hogy nem is gondolkodom el rajta, hogy egy adott dologhoz emberek milyen munkájára van szükség. Remélem, hogy ilyen érdekes és nem egyértelmű dolgokról hallok majd a kurzus során.

A szakdolgozatomról még nem tudok semmit. Sok téma érdekel, de nem tudom még, hogy melyiknek, melyik szegletéről fogok írni.

Szabadidőmben nagyon szeretek táborokat szervezni és vezetni, gyerekekkel foglalkozni. A Rajk László szakkollégium tagja vagyok, ott szeretem a kurzusokat és a közös programokat.

Jelenleg nem dolgozom, nemrég hagytam abba a munkát, most szeretnék az egyetemmel foglalkozni.